Mindannyian, akik részt veszünk a közúti forgalomban, tudjuk, hogy sokszor elég egy pillanatnyi figyelmetlenség ahhoz, hogy megtörténjen a baj. A baleset következményeként pedig adott esetben azzal is számolnunk kell, hogy büntetőeljárás indul velünk szemben. Az alábbiakban a közúti baleset okozása bűncselekmény szabályozását ismertetem.
Közúti baleset okozása a Btk.-ban
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) szerint a közúti baleset okozását az követi el, ,,aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz”.
A közúti baleset okozása vétségének az elkövetője az lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll, – a Btk. értelmező rendelkezései alapján – ide nem értve a gyalogosokat, illetve az utasokat.
A bűncselekmény elkövetési magatartása a közlekedése szabályok megszegése. Itt elsősorban a KRESZ rendelkezései, de emellett egyéb közlekedési szabályok is értendők.
A bűncselekmény alapvetően egy keretrendelkezés, ami annyit jelent, hogy a tényleges tartalmát nem a Btk., hanem a közúti közlekedésre vonatkozó igazgatási szabályok határozzák meg.
A közúti baleset okozása eredmény-bűncselekmény, tehát amennyiben a közlekedési szabályszegéssel ok-okozati összefüggésben nem következik be a másnak vagy másoknak okozott súlyos testi sértés, úgy nem valósul meg a bűncselekmény. Súlyos testi sértés alatt azt értjük, amikor a sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul.
Érdekességként utalok arra, hogy a bírói gyakorlatból ismert olyan döntés, amikor a bíróság a terheltet közúti veszélyeztetés okozásának vétségében bűnösnek mondta ki, dacára annak, hogy az okozott sérülés tényleges gyógytartama 8 napon belüli volt. Az említett esetben a sértett három fogát vesztette el, mely maradandó fogyatékosságnak minősült. Az ügyben elvi bírósági határozat született, mely kimondja, hogy ,,Maradandó fogyatékosságot eredményező sérülés okozása esetén nincs a minősítésre kiható jelentősége annak, hogy az okozott sérülés gyógytartama nyolc napon belüli vagy nyolc napon túli.” (lásd: EH 2011.2298).
A közlekedési szabályszegés mind szándékosan, mind gondatlanul megvalósulhat, azonban mivel gondatlan bűncselekményről van szó, az elkövető szándéka semmiképp sem terjedhet ki a bűncselekmény eredményére (alapesetnél súlyos testi sértés).
Vannak olyan esetek, amikor ugyan beszélhetünk közlekedési szabályszegésről, arra azonban az elkövető bűnössége sem a szándékosság, de még csak a gondatlanság szintjén sem terjed ki – ezekben az esetekben nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése. Erre példa lehet, hogy a KRESZ 5. § (1) bekezdés c) pontja ugyan előírja, hogy ,,a közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek”, azonban ha a közlekedés során következik be egy műszaki hiba, mely előre nem volt látható, úgy – dacára a szabályszegésnek – ha be is következik az eredmény a szabályszegéssel ok-okozati összefüggésben, az elkövető büntetőjogi felelőssége kizárható.
Milyen minősített esetei vannak a bűncselekménynek?
A közúti baleset okozása súlyosabban minősül, amennyiben
- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- halált,
- kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Milyen büntetésre számíthatunk?
A bűncselekmény alapesetének elkövetője akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, míg maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás vagy tömegszerencsétlenség okozása esetén legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A gyakorlatban egy büntetlen előéletű, kifogástalan közlekedési előéletű, rendezett egzisztenciális körülményekkel rendelkező személynek – figyelemmel az elkövetés körülményeire is – általában nem kell attól tartania, hogy büntetés-végrehajtási intézetbe kell vonulnia, ettől függetlenül érdemes tisztában lenni azzal, hogy a Btk. adott esetben erre is lehetőséget enged.
Súlyosabban minősül, amennyiben a bűncselekmény halált okoz, ilyenkor ugyanis egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, továbbá ennél is szigorúbb büntetésre számíthat, aki kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, ilyenkor ugyanis két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Fontos leszögezni, hogy közúti baleset okozása miatt járművezetéstől eltiltásnak is helye van, és a gyakorlatban tipikusan alkalmazzák is ezt a szankciót. A járművezetéstől eltiltásról, illetve az utánképzésről az alábbi cikkben olvashat részletesebben.
Megjegyzem azonban, hogy a Btk. a járművezetéstől eltiltás alkalmazását kizárólag abban az esetben teszi kötelezővé, amennyiben az elkövető járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Közúti baleset okozása miatt tehát nem minden esetben kell számolni ezzel a szankcióval. Itt utalok arra is, hogy amennyiben valaki ittas vagy bódult állapotban okoz balesetet, úgy nem közúti baleset okozása, hanem járművezetés ittas/bódult állapotban bűncselekmény minősített esete miatt fogják büntetőjogi felelősségre vonni – tehát ilyenkor már a járművezetéstől eltiltása alkalmazása is kötelező.
Amennyiben büntetőeljárás indult Önnel vagy hozzátartozójával szemben, keressen bizalommal a honlapon található elérhetőségek bármelyikén!
dr. Menyhért Enikő ügyvéd
+36 20 515 5352
iroda@drme.hu
