Ugyan napjainkban a kamerás megfigyelés egyre elterjedtebb a társasházak esetében is, mégis sokan vannak, akik nincsenek tisztában az erre vonatkozó kritériumokkal. Ez azért is aggályos, hiszen a szabályok megszegése vagy figyelmen kívül hagyása adott esetben bírságot is vonhat maga után. Az alábbiakban a kamerarendszer működtetésére vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket foglaltam össze.
Jogszabályi háttér
Le kell szögezni, hogy e kérdéskörben a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) rendelkezésein túl az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.), valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (Szvtv.) szabályait is figyelembe kell venni. Utóbbi jogszabályok az adatvédelmi előírások kapcsán jelentősek.
Kamerarendszer létesítése a társasházban
A közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt rendszerű műszaki megoldással kiépített elektronikus megfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) létesítéséről és üzemeltetéséről a társasház közgyűlése az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségévelrendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet.
Kamerarendszer üzemeltetésének szabályai a Társasházi törvényben
A közös képviselő vagy az intézőbizottság által kötött szerződés alapján a kamerarendszer üzemeltetője a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet.
A kamerarendszer által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, az annak megismerésére jogosult személy nevét, továbbá az adatok megismerésének okát és idejét.
A kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára akkor sem, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. A kamerarendszer nem helyezhető el a közös tulajdonban és a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés – a helyiség rendeltetéséből fakadóan – az emberi méltóságot sértheti(pl. öltöző, illemhely).
A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről.
Kamerarendszer üzemeltetésével összefüggő adatkezelés
Egy, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (továbbiakban: NAIH) érkezett beadványában vagyonvédelmi célból telepítendő̋ kamerarendszer üzemeltetésének jogszerűségével kapcsolatban fogalmaztak meg kérdéseket, mellyel kapcsolatosan a NAIH általános tájékoztatást tett közzé.
A NAIH hangsúlyozta, hogy – a GDPR fogalom meghatározásai alapján – egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül.
A tájékoztatás szerint társasház esetében adatfeldolgozónak tekinthető például a közgyűlési meghívók nyomtatását, vagy azok ingatlantulajdonosok részére történő kézbesítését végző vállalkozás.
A NAIH álláspontja szerint adatvédelmi szempontból a társasház mint önálló jogalany a GDPR fogalommeghatározása szerinti „bármely szervként” adatkezelőnek minősül, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke pedig az adatkezelő képviseletét látja el (adatfeldolgozóként vagy önálló́ adatkezelőként).
A kamerás megfigyelésre alkalmazandó adatkezelés jogalapja a társasház – mint adatkezelő –jogos érdeke lehet, míg az adatkezelés célja tipikusan az emberi élet, a testi épség, a személyi szabadság védelme, valamint a vagyonvédelem.
Lényeges, hogy amennyiben a társasház mint adatkezelő jogos érdeke képezi az adatkezelés jogalapját, akkor az adatkezelőnek az e jogalapra hivatkozáshoz érdekmérlegelést kell végeznie. Az érdekmérlegelés elvégzése egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, vagyis a társasház jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi, tehát a harmadik személyek érdekeit, érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e személyes adat. Amennyiben az érdekmérlegelés eredményeként megállapítható, hogy az adatkezelő jogszerű érdeke megelőzi az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy üzemeltethető kamerarendszer.
A NAIH azt is hangsúlyozza, hogy közterület megfigyelésére főszabály szerint magánszemély, illetve társasház nem jogosult. Közterület megfigyelésére tehát csak szűk körben van lehetőség, mivel ez a tevekénység sértheti a kamerával megfigyelt személy magánszféráját azáltal, hogy akár akarata ellenére is szerepel a felvételeken.
Adatvédelmi szabályzat
Amennyiben adott társasház a kamerarendszer létesítéséről, illetve üzemeltetéséről dönt, úgy az erre vonatkozó adatkezelési szabályokat mindenképpen szükséges a szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ) rögzíteni.
Az szabályzat e tekintetben a szervezet belső működését, a társasház egyes személyes adatkezeléseinek főbb jellemzőit szabályozhatja, eljárásrendet, követendő alapelveket határozhat meg az adatkezelési műveletekben résztvevők számára, így például az alábbiak vonatkozásában:
- a kamerák üzemeltetésének rendje, a felvételek megőrzési ideje, a figyelmeztető jelzések kihelyezése;
- a kamera felvételeinek érintettek általi kikéréséhez (másolat kiadásához fűződő jog) kötődő maszkolási és informatikai feladatok és felelősségek;
- a tulajdonosok, bérlők, lakók elérhetőségi adatai, közös költség és felújítási alap befizetései és tartozásai kapcsán kezelt adatok;
- követeléskezeléshez, kintlévőségek behajtásához kötődő ügyek kapcsán (végrehajtó́, ügyvédi iroda számára az adatok átadásának módja, a kapcsolódó́ tájékoztatási feladatok);
- a közgyűlési jegyzőkönyvek és jelenléti ívek megőrzése;
- a társasház GDPR 30. cikke alapján készített, az egyes adatkezelési célokhoz kapcsolódó́ főbb jellemzőket tartalmazó́ adatvédelmi nyilvántartás naprakészen tartásának rendje;
- az adatkezelési tájékoztatók frissítésének, közzétételének rendje.
Adatvédelmi tájékoztató
Az adatvédelmi szabályzattól fontos megkülönböztetni az érintettek (tulajdonosok, lakók, az ingatlan használói, a közös képviselő, vagy más személyek, akár az ingatlanba belépő postás, ételfutár) számára kötelezően összeállítandó és az egyes adatkezelések megkezdése előtt rendelkezésre bocsátandó, a velük kapcsolatos adatkezelések átláthatóságát biztosító́ adatkezelési tájékoztatókat. Ez utóbbi ugyanis a GDPR 13. cikke értelmében és az ott meghatározott tartalommal minden adatkezelés kapcsán a társasházra vonatkozó́ kötelezettség (például kamerázás kapcsán a tájékoztató matricák – pl. piktogram -, a közgyűlési jelenléti ív kezeléséről szóló tájékoztatás).
Az előzetes tájékoztatás körében az adatkezelőnek arra kell törekednie, hogy az érintett minél teljesebb és átfogóbb képet kapjon személyes adatai kezeléséről, mivel az érintettnek kizárólag így van lehetősége felmérni azt, hogy egy adott adatkezelés milyen hatással van a magánszférájára. A GDPR említett cikkei azt tartalmazzák, hogy az adatkezelőknek minimálisan mely adatkezelési körülményekről kell tájékoztatniuk az érintetteket, ez azonban természetesen nem jelenti korlátját annak, hogy az adatkezelő ennél pontosabb tájékoztatást adjon.
Ezen túlmenően a társasház mint adatkezelő köteles figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz.
Kamerafelvételek megőrzési ideje
A kamerafelvételek megőrzési ideje kapcsán elmondható, hogy az adatkezelőnek magának kell meghatároznia az adatkezelési cél eléréséhez szükséges adatkezelési időt. Az adatkezelő feladata, hogy meghatározza, milyen célból működteti a kamerát és eldöntse, hogy e célból mennyi ideig szükséges tárolni a rögzített felvételeket. A legtöbb kamerás megfigyelés vagyon- és/vagy tulajdonvédelmi célból és bizonyíték szolgáltatása céljából történik. Általában az okozott károk rövid idő alatt felfedezhetők, ezért a legtöbb esetben a felvételek néhány napon belüli automatikus törlése megfelelőnek tekinthető.
A NAIH tájékoztatása itt érhető el.
