Sokak találkozhattak már kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel – ha máshol nem, a médiában egészen biztosan. Munkám során azonban számos alkalommal tapasztalom, hogy a kábítószer-kereskedelem fogalmával kevesen vannak tisztában; többen gondolják azt – tévesen -, hogy a kábítószer ingyenes átadása nem valósítja meg a bűncselekményt, ahogyan azon is sokan meglepődnek, hogy a marihuánára történő elkövetés éppúgy maga után vonhat akár több éves – adott esetben életfogytig tartó – szabadságvesztést, ahogyan az ún. ,,kemény drogokkal” való kereskedelem.
A következőkben a kábítószer-kereskedelem szabályozását tekintjük át.
Mi minősül kábítószernek?
A Btk. szerint kábítószer: az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete 1. mellékletében a kábítószerek 1. és 2., valamint 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 1. és 2. jegyzékén szereplő anyag. A vonatkozó jogszabály a 78/2022.(XII. 28.) BM rendelet.
Milyen magatartásokkal valósul meg a cselekmény?
A Btk. szerint kábítószer-kereskedelmet követ el, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.Nézzük meg, mit jelentenek pontosan ezek a fogalmak.
Kábítószert kínál: más konkrét személy felhívása kábítószer átvételére, az átadásra azonban nem kerül sor, mert a címzett nem fogadja el a kábítószert. A kínálás lehet vételre felajánlás vagy a fogyasztás kezdeményezésének más módja. Nincs jelentősége annak, hogy a kínálás ellenérték fejében történő átadásra vonatkozik, vagy erről nincs szó.
Kábítószert átad: a kínáláshoz képest átadásnak minősül, ha a kínálás eredményes volt, tehát a kábítószer más személy birtokába kerül, és az nem tekinthető forgalomba hozatalnak vagy kereskedésnek, vagyis nem több személy részére, és az alkalmi jelleggel történik. Lényegtelen, hogy az átadás ingyenes, vagy ellenérték fejében történt. Az átvevő ebben az esetben – mint a kábítószer megszerzője – kábítószer birtoklásáért felel.
Kábítószert forgalomba hoz: ha az elkövető a kábítószert több személy részére juttatja. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. A forgalomba hozatal úgy is megvalósulhat, hogy a tettes csak egy személlyel áll kapcsolatban, akinek azért ad kábítószert, hogy azt másnak vagy másoknak adja tovább. A forgalomba hozatal az azzal szükségszerűen együtt járó átadáson túlmenően több résztevékenységből tevődhet össze. Magában foglalhatja az eladók és vevők felkutatását, a megállapodás megkötését, az áru tárolását, az átadás helyszínének előzetes felderítését, a szállítóeszközök és kísérők biztosítását; tehát felölelhet minden olyan mozzanatot, amely azt célozza, hogy a kábítószer – akár további közbeékelődő személyek révén is – bekerüljön a kereskedelmi forgalomba.
Kábítószerrel kereskedik: a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartásokat jelent. A kereskedés magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti a kábítószer eljuttatását a viszonteladóhoz, illetve a fogyasztóhoz, így pl. a kábítószer csomagolását, tárolását, raktározását, készletezését, szállítását, elosztását. A kereskedés haszonszerzéssel történik, ezért folyamatos, rendszeres tevékenységet, többszöri adásvételt igényel. A kereskedéshez szükséges a kábítószer megvásárlása, az esetleges értékesítéséhez kapcsolódó, azt segítő tevékenységek köre. Erre való tekintettel a kábítószernek kereskedés céljára történő megszerzése önmagában akkor is a kereskedés keretébe illeszkedő elkövetési magatartás, ha ahhoz többletmagatartás nem kapcsolódik.
Mennyiségi szabályok
A kábítószer csekély mennyiségű, ha annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma legfeljebb pár gramm. Az egyes hatóanyagok mennyiségi határértékei az alábbi PDF mellékletben olvashatóak.
A kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros, míg különösen jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának kétszázszoros mértékét meghaladja.
A felsorolásban nem szereplő kábítószer esetén a kábítószer:
– csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának hétszeres mértékét nem haladja meg,
– jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának száznegyvenszeres mértékét meghaladja,
– különösen jelentős mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyag-tartalma a hozzá nem szokott fogyasztó átlagos hatásos adagjának ezernégyszázszoros mértékét meghaladja.
Milyen büntetésre számíthat?
A Btk. a bűncselekmény két alapesetét, privilegizált esetét, számos minősített esetét, továbbá az előkészületi cselekményt szabályozza.
A bűncselekmény első alapesetének elkövetője akár 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő. Ehhez képest a Btk. meghatároz ún. privilegizált esetet, amely enyhébben minősül, míg minősített esetekkel is találkozhatunk a törvényi szabályozásban.
A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
– bűnszövetségben,
– hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva vagy
– a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létesítményében
követik el.
Ennél is súlyosabban minősül, és a büntetés 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet, amennyiben a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el.
Az említett büntetési tételek azon személynél is irányadók, aki a kábítószer-kereskedelem elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat.
Az alapesetnél enyhébben minősül azonban annak a cselekménye, aki csekély mennyiségű kábítószert kínál vagy átad. Ha az elkövetéshez a felsorolt minősítő körülmények – így bűnszövetség, hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyi minőség, illetve a felsorolt hatósági intézményekben történő elkövetés – egyike sem társul, úgy az elkövető vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, míg minősített esetben 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható vele szemben.
A Btk. büntetni rendeli továbbá a bűncselekmény előkészületét is, mely esetben 3 évig terjedő, jelentős mennyiség esetén 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A Btk. 177. §-a szabályozza a kábítószer-kereskedelem második alapesetét, ami miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki azzal a 18. életévét betöltött személlyel szemben, aki
– 18. életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál, átad,
– 18. életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,
– oktatási, köznevelési, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására rendelt épület területén, illetve annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik.
Előbb említett esetben 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a bűncselekményt
– jelentős mennyiségű kábítószerre,
– bűnszövetségben,
-hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minőséget felhasználva követik el.
A Btk. ezen cselekmény kapcsán is büntetni rendeli az előkészületét, ahogyan privilegizált esetet is meghatároz.
Kiemelendő, hogy kábítószer-kereskedelem miatti büntetőeljárásokban szinte elkerülhetetlen szankció a vagyonelkobzás alkalmazása is.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy mivel jelentős tárgyi súlyú cselekményről van szó, a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított személyek őrizetbe vételére, valamint letartóztatására szinte kivétel nélkül sor kerül. A bűncselekmény kapcsán elmondható továbbá, hogy az elkövetők többsége már jóval a gyanúsítást megelőzően a hatóságok látókörében lehetnek, ilyen típusú cselekményeknél gyakori ugyanis a leplezett eszközök alkalmazása. Épp ezért érdemes minél előbb szakmailag felkészült ügyvédhez fordulni!
Amennyiben hozzátartozóját kábítószer-kereskedelemmel gyanúsítják/vádolják, esetlegesen az őrizetbe vételére, letartóztatására is sor került, keressen bizalommal a honlapon található elérhetőségek bármelyikén!
dr. Menyhért Enikő ügyvéd
