A kegyelmezés mint egyfajta ,,méltányossági intézmény” nem újkeletű a büntetőjog területén. A történelem folyamán már évszázadokkal ezelőtt is találkozhattunk vele, mind a magyar, mind a nemzetközi fejlődésben. A büntetésben testet öltő hátrány elengedésének, vagy épp enyhítésének jogát a király, illetve az államfő gyakorolhatta.
Napjainkban – a magyar szabályozásban – sincs ez másképp. Attól függően, milyen formájáról beszélünk, a kegyelmezés jogát Magyarországon a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés, illetőleg hazánk államfője, a köztársasági elnök gyakorolhatja. Ebből következően a hatályos jogunk a kegyelmi jogkör két típusát különíti el, ezek a közkegyelem (amnesztia) és az egyéni kegyelem. Mindkettőnek további három formája jelenik meg: az eljárási, a végrehajtási és a büntetett előéletből fakadó hátrányok alóli mentesítésre irányuló kegyelem.
Jelen cikkben az egyéni kegyelmi eljárás szabályait tekintjük át.
Ki dönt?
Az egyéni kegyelmezés jogát az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök gyakorolja. Az egyéni kegyelmi eljárás során kiemelt szerep jut az igazságügyért felelős miniszternek, akinek feladata a kegyelmi ügyek tekintetében kettős, egyrészt előkészíti, másrészt ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
A köztársasági elnök kegyelmi jogkörének gyakorlása során nincs kötve semmilyen feltételhez, döntését nem köteles indokolni. Azonban ahhoz, hogy határozata érvényes legyen – miután az államfőt politikai felelőssége nem terheli – az igazságügyért felelős miniszter ellenjegyzése szükséges.
Hogyan indul az eljárás?
Kegyelem iránti előterjesztés történhet hivatalból vagy kérelemre is. A Be. a vádirat benyújtásáig (tehát a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló kegyelem esetén) a legfőbb ügyész, azt követően az igazságügyért felelős miniszter (végrehajtási, illetőleg mentesítési kegyelem okán) hatáskörébe utalja a kegyelem iránti előterjesztés jogát.
A kérelmet írásban, aláírásokkal ellátva kell benyújtani – a kegyelem típusától függően – annál az ügyésznél vagy bíróságnál, ahol az eljárás folyik, illetve az első fokon eljárt bíróságnál. A kegyelmi kérelem benyújtása nincs halasztó hatállyal sem a büntetőeljárás lefolytatására, sem a büntetés-végrehajtás megkezdésére, vagyis adott esetben, ha például szabadságvesztés büntetésre ítélik a terheltet, elképzelhető, hogy be kell vonulni a bv. intézetbe, hogy megkezdje büntetését. Azonban törvény felhatalmazást ad az igazságügyért felelős miniszternek, hogy a büntetés félbeszakítását elrendelje, továbbá lehetőséget biztos az elítélt szakorvosi vizsgálatára, mely halasztó hatállyal van a büntetés végrehajtásának megkezdésére.
Ki terjeszthet elő kérelmet?
Kegyelmi kérelmet nem nyújthat be akárki, az erre jogosultak körét a Be. taxatív módon sorolja fel, ennek értelmében kérelmet:
- a terhelt,
- a védő,
- fiatalkorú terhelt esetében törvényes képviselője, illetőleg
- a terhelt hozzátartozója nyújthat be.
Amennyiben a kérelmet nem a terhelt terjesztette elő, úgy az eljárás lefolytatásához be kell szerezni a hozzájáruló nyilatkozatát.
Mit tartalmazzon a kérelem?
A kegyelmi kérelem tartalmazza:
- a terhelt személyes adatait,
- a bíróság (ügyészség) megnevezését, ügydöntő bírósági határozat (vádirat) ügyszámát, amelyre a kérelem vonatkozik,
- a kérelem célját (milyen típusú kegyelem, valamit végrehajtási kegyelem esetén a konkrétan megjelölt büntetés, illetve intézkedés elengedése vagy mérséklése)
- a kérelem indokait,
- az indokokat alátámasztó dokumentumokat (pl.: orvosi dokumentációt).
Milyen szankciók esetében van helye kegyelemnek?
A büntetés végrehajtása iránti kegyelemre csak törvényben meghatározott büntetések, valamint intézkedések esetében van lehetőség. Ezek csoportját alkotja:
- a még végre nem hajtott büntetés (szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás) és mellékbüntetés (közügyektől eltiltás),
- a próbára bocsátás,
- a jóvátételi munka, illetve
- a javítóintézeti nevelés.
A kérelem a felsorolt büntetések, intézkedések elengedésére vagy mérséklésére vonatkozhat.
Mentesítésre irányuló kegyelem
A köztársasági elnök mentesítésben részesítheti az elítéltet, akkor is, ha a Btk. szerint annak nincs helye. A kegyelmi mentesítés eredményeképp az elítélt a büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények szempontjából büntetlen előéletűnek tekintendő. Azonban megjegyezendő, hogy meghatározott bűncselekmények elkövetése esetén bizonyos foglalkozások gyakorlás, valamint engedélyek szerzése a mentesítés ellenére sem engedélyezett, továbbá az elítélt adatai a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából nem kerülnek törlésre.
Van jogorovoslati lehetőség?
Jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak a köztársasági elnök határozatával szemben nincs helye, azonban a kérelmezőnek lehetősége van újabb kegyelmi kérelem benyújtására, melynek elbírálása a korábbi kérelemtől függetlenül történik.
Amennyiben kegyelmi eljárás megindítását kezdeményezné, keressen bizalommal a honlapon található elérhetőségek bármelyikén!
dr. Menyhért Enikő ügyvéd
