2015. április 1-jétől új lehetőségként jelent meg a fogvatartottak számára a reintegrációs őrizet. A jogintézmény lényegét megragadva egy olyan alternatív büntetés-végrehajtási formáról beszélhetünk, melynek során az elítéltek a szabadságvesztés büntetés egy részét a bv. intézeten kívül, az általuk megjelölt lakásban, lakóingatlanban tölthetik. Ez idő alatt korlátozottan ugyan, de visszanyerik a szabadságukat.
A reintegrációs őrizet elrendelésének feltételei
Reintegrációs őrizet alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható. A fogvatartott a feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, illetve ennek kizárása vagy kizártsága esetén a szabadulás várható időpontja előtt gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén legfeljebb egy évvel, szándékos bűncselekmény elkövetése esetén pedig legfeljebb tíz hónappal helyezhető reintegrációs őrizetbe.
Az elítélt által megjelölt lakásban, lakóingatlanban kerül végrehajtásra, így a szabadságot nem vonja el teljesen, csupán korlátozza azt. A korlátozás az elektronikus távfelügyeleti eszközön keresztül valósul meg, melyek segítségével a hatóságok nyomban tudomást szereznek arról, ha az elítélt elhagyja a kijelölt tartózkodási helyet és mozgási területet. Az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazhatóságának feltétele, hogy a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt ingatlan elektromos hálózattal és folyamatos tápellátással, továbbá az elektronikus távfelügyeleti eszközök adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettséggel és jelerősséggel rendelkezzen.
Mivel a bv. intézetek légköréhez viszonyítva igen jelentős kedvezményről van szó, a jogalkotó az elítéltek csak egy meghatározott körének enged jogosultságot a reintegrációs őrizetbe helyezésre. Az az elítélt helyezhető reintegrációs őrizetbe, aki:
- vállalja,
- gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre,
- szándékos bűncselekmény elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre akkor, ha
a) nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el,
b) első ízben ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre vagy visszaesőnek nem minősülő bűnismétlő, és
c) öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést tölt.
A fogvatartott önként vállalása jelentős, mivel – bár a reintegrációs őrizet a hatóságok részéről nem jelent durva beavatkozást, kizárólag az elítélt szabálykövető magatartásának megfigyelésére szolgál – az elítéltre nézve mentális terhet jelenthet, hogy folyamatosan szemmel tartják őt. Emellett az önkéntesség szempontjából egy anyagi tényező is megjelenik, még pedig az, hogy az elítéltnek (pontosabban a reintegrációs őrizet végrehajtására megjelölt lakóingatlan tulajdonosának) kell vállalnia a távfelügyeleti eszközök rendeltetésszerű működésével kapcsolatban felmerülő esetleges költségeket.
Mikor kizárt a reintegrációs őrizet?
Három nagy csoportba sorolhatjuk azokat az eseteket, amikor a reintegrációs őrizet elvileg nem alkalmazható, ezek a következők:
- az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe;
- a reintegrációs őrizet megszüntetésére kerül sor;
- objektív körülmény, azaz a lakóingatlan alkalmatlan a reintegrációs őrizet végrehajtására.
Az első esetkörbe az alábbi körülmények sorolandók:
- az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani;
- az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították;
- a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették;
- az egy évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésből legalább három, egy évet meghaladó tartamú szabadságvesztésből legalább hat hónapot nem töltött le;
- a megjelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlan;
- a bíróság a kiutasításáról rendelkezett.
A második csoportba azok az indokok tartoznak, amelyek esetében a már elrendelt reintegrációs őrizetet utóbb meg kell szüntetni. A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt:
- végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntető ügyről érkezik értesítés;
- az elítélt a magatartási, illetve az elektronikus távfelügyeleti eszköz vállalt alkalmazási szabályait megszegi, az elektronikus távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi;
- a kijelölt lakás az elektronikus távfelügyeleti eszköz elhelyezésére alkalmatlanná vált, vagy a befogadó nyilatkozatot tevő a nyilatkozatát visszavonta, és az elítélt nem tud megjelölni másik olyan lakást, amely a reintegrációs őrizet végrehajtási helyeként kijelölhető lenne.
Az ingatlan vagy a távfelügyeleti eszköz alkalmazhatósága pedig azokban az esetekben kizárt, ha:
- az ingatlanban nem áll rendelkezésre elektromos hálózat és emiatt a távfelügyeleti eszköz feltöltése nem biztosítható;
- nem áll rendelkezésre a távfelügyeleti eszköz adatforgalmazásához szükséges hálózati lefedettség és jelerősség az ingatlan valamennyi helyiségében;
- az ingatlan lakhatásra bármely ok miatt alkalmatlan;
- a reintegrációs őrizetbe helyezendő fogvatartott létfenntartását a közüzemek hiánya (ivóvízellátás vagy fűtés) veszélyezteti;
- a fogvatartott által megjelölt kontaktszemély, vagy az ingatlanban életvitelszerűen tartózkodók bármelyike kriminológiai szempontból veszélyeztetik a reintegrációs őrizetbe helyezendő fogvatartott eredményes reintegrációját.
Reintegrációs őrizetbe helyezés folyamata
A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz előterjesztést a bv. bírónak, azonban a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti a reintegrációs őrizet elrendelését.
Amennyiben a kijelölt ingatlannak nem a reintegrációs őrizetet töltő a kizárólagos tulajdonosa, avagy bérlője, úgy a tulajdonostól vagy a bérlőtől be kell szerezni az ott tartózkodásához hozzájáruló nyilatkozatot. Meg kell jelölnie továbbá azt a személyt (általában családtagot) és telefonos elérhetőségét, aki lehetővé teszi, hogy a bv. pártfogó felügyelő az ingatlant megtekintse.
Az érintett elítéltet a reintegrációs őrizetbe történő szabadon bocsátást megelőzően oktatásban kell részesíteni a bv. bíró végzésében foglalt, továbbá az általánosan követendő viselkedési és az előírt magatartási szabályokról, a távfelügyeleti eszköz működtetéséről, működéséről, amit számára meg kell mutatni.
A reintegrációs őrizet elbírálása kapcsán releváns szerepet tölt be a bv. pártfogó felügyelő, feladatai közé tartozik, hogy:
- felveszi az elítélttel a kapcsolatot, meghallgatja és tájékoztatást nyújt a további teendőkről;
- felkeresi a kapcsolattartó személyt, annak érdekében, hogy előre egyeztetett időpontban bejuthasson az ingatlanba és felmérje, hogy van-e megfelelő térerő és működő elektromos hálózat (elektronikus távfelügyeleti rendszert naponta fel kell tölteni) az ingatlanban;
- környezettanulmányt is készít, amelyben bemutatja az ingatlant, az ott élő személyek életvitelét és jövedelmi helyzetüket.
Amennyiben az ingatlan nem alkalmas (mert nincs térerő vagy áram), vagy ha az ott élők úgy nyilatkoznak a bv. pártfogó felügyelőnek, hogy az elítéltet nem tudják befogadni, úgy lehetőség van még egy cím megadására. Az alkalmasság megállapítása érdekében újabb felmérés és környezettanulmány készül. Amennyiben ez sem felel meg a követelményeknek, további ingatlan megjelölésére már nincs lehetőség.
A reintegrációs őrizetbe kerülők a bv. bíró által kijelölt ingatlant csupán szigorúan meghatározott esetekben hagyhatják el. Ilyennek minősül a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosításaa, a munkavégzés, az oktatás, a képzés és a gyógykezelés.
Hogyan ér véget a reintegrációs őrizet?
A reintegrációs őrizet hatálya alatt álló fogvatartottnak önként kell jelentkeznie a bv. intézetben a szabadítása érdekében, a bv. intézet által, a reintegrációs őrizetbe helyezéskor közölt időpontban. Ekkor eltávolításra kerül a lábáról az elektronikus távfelügyeleti eszköz, továbbá megkapja szabadulási igazolását és ezzel megszűnik a büntetés-végrehajtási jogviszonya.
Forrás:
BELOVICS Ervin – VÓKÓ György: A büntetés-végrehajtási törvény magyarázata, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014.
MENYHÉRT Enikő: A fogvatartottak társadalmi reintegrációja. In: Kékesi – Wopera – Dabasi-Halász (szerk.): Diáktudomány – A Miskolci Egyetem Tudományos Diákköri Munkáiból, Miskolci Egyetem Kiadó, Miskolc, 2016.
MENYHÉRT Enikő – NAGY Anita: A reintegrációs őrizet egyes kérdései. In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis Series Juridica et Politica 36, 2018.
2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések
és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
10/2015. (III. 30.) BM rendelet az elektronikus távfelügyeleti eszköz működését biztosító rendszer létesítésének és üzemeltetésének, az elektronikus távfelügyeleti eszköz alkalmazásának, továbbá a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a rendőri szerv ezzel kapcsolatos feladatának részletes szabályairól
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 4/2020. (III. 6.) BVOP utasítása a büntetés-végrehajtási szervezet elektronikus távfelügyeleti rendszer működtetésével kapcsolatos feladatainak végrehajtásáról
Tájékoztatás a reintegrációs őrizetről, BvOP, Budapest, 2018. https://bv.gov.hu/sites/default/files/Altalanos_tajekoztato_a_reintegracios_orizetrol_final.pdf
