Az emberi élet, a testi épség és az egészség sérelmének olyan magasfokú kockázatát hordozza magában bizonyos tevékenységek szakszerűtlen végzése, hogy a szabályszegés miatt kialakuló sérelem bekövetkezésének reális és közvetlen veszélye is büntetőjogi értékelést kíván. Ez a jogalkotói felismerés hívta életre a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét.
Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartása a foglalkozási szabályszegés. A szabályszegés akár szándékosan, akár gondatlanul is megvalósulhat. A gyakorlatban tipikusan aktív (tevőleges) magatartásokról beszélhetünk, de nem kizárt a passzív (mulasztás) elkövetés sem. Utóbbi valósulhat meg például akkor, ha az elkövető tevékenységétől függetlenül indul meg az okfolyamat, amelybe az elkövető – dacára annak, hogy a foglalkozása folytán kötelezettsége lenne – nem avatkozik be.
Ki lehet a bűncselekmény elkövetője?
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elkövetője az lehet, aki valamely meghatározott foglalkozási szabály hatálya alatt áll. Nincs jelentősége annak, hogy hatósági engedély vagy más jogosultság alapján, főfoglalkozásként, illetőleg rendszeres keresetszerzés érdekében űzi-e a tevékenységet, vagy pedig alkalomszerűen, esetenként, vagy akár kedvtelésből. Ami viszont feltétel, hogy olyan tevékenységet folytasson, amelyet írott vagy íratlan foglalkozási szabályok körvonalaznak.
A gyakorlatban előforduló legtipikusabb foglalkozási szabályok
Lehetetlen taxatíve felsorolni a foglalkozási szabályok körét, általánosságban elmondható, hogy olyan foglalkozásokilleszkednek a tényállás keretei közé, amelynek a munkafolyamata az azt végző, illetve a munkavégző közvetlen vagy tágabb környezetében tartózkodó személyek életét, testi épségét vagy egészségét érintő veszéllyel jár, így e tevékenység művelésével kapcsolatban biztonsági előírások és rendelkezések betartása szükséges.
A gyakorlatban előforduló esetek köréből kiemelést érdemelnek az alábbiak:
- munkavédelmi és a baleset-elhárítással kapcsolatos szabályok,
- építkezéssel kapcsolatos műszaki és technológiai előírások,
- orvosi tevékenységre vonatkozó szabályok,
- lőfegyverek használatára és kezelésére vonatkozó előírások.
A bűncselekmény eredménye
A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés ún. materiális (eredmény) bűncselekmény, vagyis csak az eredmény bekövetkeztével válik befejezetté. A bűncselekmény eredménye: más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélynek kitétele vagy – a minősítő körülményként meghatározott – maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség, halált okozása (továbbiakban együtt: testi sértés okozása).
Ok-okozati összefüggés
Alapvető jelentősége van annak, hogy az elkövetési magatartás (foglalkozási szabályszegés) és az eredmény (közvetlen veszélyhelyzet vagy testi sértés okozása) között ok-okozati összefüggés álljon fenn.
Nem áll fenn az okozati összefüggés, ha a veszélyhelyzet, illetőleg a testi sérülés bekövetkezése a foglalkozási szabályszegés nélkül is beállott volna, avagy ha a veszélyhelyzet létrejötte vagy a káros eredmény más személy vagy külső körülmény közrehatása folytán elkerülhetetlen volt. Ha pedig több személy szabályszegésének a folyománya volt az eredmény bekövetkezése, úgy valamennyi elkövető esetében külön-külön kell vizsgálni az okozati összefüggés kérdését.
Milyen minősített esetei vannak a bűncselekménynek?
Súlyosabban minősül, amennyiben a bűncselekmény:
- maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
- halált,
- kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz, továbbá,
- ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő.
Amennyiben foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult büntetőeljárás Önnel vagy hozzátartozójával szemben, keressen bizalommal a honlapon található elérhetőségek bármelyikén!
dr. Menyhért Enikő ügyvéd
Forrás:
2012. évi C törvény
KÓNYA István (szerk.): Magyar Büntetőjog I-IV. – új Btk. – Kommentár a gyakorlat számára, ORAC Kiadó, Budapest, 2022.
